Győri Balett: 1. Romance 2. Bolero

2021. június 30. szerda 20:00

Színlap

Két karizmatikus zenei alak, két világhírű zeneszerző, két külön előadás, egy szünettel, egymás után. A Győri Balett idén egy különleges kompozícióval érkezik a Városmajori Szabadtéri Színpadra június 30-án. Lukács András darabjaira a geometriai megszerkesztettség jellemző, melynek letisztult, érzékeny formáját most duplán tapasztalhatja meg a közönség.

Az est első fele a Kossuth-díjas magyar zeneszerző, Kodály Zoltán műveire épít. Velekei László 2013-ban dolgozott először Kodály Zoltán műveire, így született meg a nagysikerű KODÁLY című darab. Ezt újragondolva alkotta meg a világhírű zeneszerző munkásságának minden szegletéből hasító Romance című koreográfiáját, tisztelegve ezzel a magyar zenetudós, zeneoktató és népzenekutató előtt.

Éles fehér fény hasít bele a térbe, megvilágít egy férfit. Csend van. Csapásolás hangjai szűrődnek be. Ritmusa gyorsul, egyre hevesebb. Ismét csend. A férfi összeesik. A háttérben emberek tűnnek fel, az asszonyok fekete fejkendőt kötnek, egy nő kiválik a tömegből…

A szünet utáni második felvonás Maurice Ravel művére épül. Lukács András Bolero-ja cselekmény nélküli darab, tíz női és tíz férfi táncos, akik azonos jelmezben, hatalmas fekete szoknyában táncolva próbálnak egy monumentális, hideg hangvételű, sötét báli jelenetet érzékeltetni. Ezt az előadást 2012-ben készítette a Wiener Staatsballett részére, különlegessége, hogy bár kiemelten fontos szerepet kap a fény és a jelmezek játéka, díszletet mégsem használ.

„A Bolero-t 2012-ben készítettem a Wiener Staatsballett részére.
Ravel csodálatos zenéjéhez félve nyúltam, hiszen a Bolero klisékkel terhelt, ,,agyonjátszott” darab.
Előttem már nagyon sokan alkottak rá táncműveket etalon is volt közöttük, amelyekre a közönség még élénken emlékszik (Maurice Béjart, Markó Iván).
Nem szerettem volna epigon lenni és nem a szokványos férfi-nő viszonyra, szenvedélyre, érzéki szálra kihegyezni a ,,történetet”.
Az én Bolero-m cselekmény nélküli darab, tíz női és tíz férfi táncosra, akik azonos jelmezben, hatalmas fekete szoknyában táncolva próbálnak egy monumentális, hideg hangvételű, sötét báli jelenetet érzékeltetni.”

Lukács András (Seregi- és Harangozó-díjas)