Centenáriumra készülünk – 100 éve a Városmajorban

A SZABADTÉRI SZÍNHÁZAK HAGYOMÁNYA

A szabadtéri színházak hagyománya egészen régre nyúlik vissza, hiszen a színház, a drámajáték maga eredendően szabadtéri műfaj. Kezdetben a természetben, majd a dombok lejtőin elhelyezkedő szabad ég alatti építményekben és a városok terein adták elő a darabokat. Az első modern zárt színházakat Olaszországban építették a reneszánsz korszakában, de a szabadtéri előadás vállfaja tovább élt. Magyarországon a második világháború után jelentősen megszaporodtak a szabadtéri előadások helyszínei szerte az országban, de a fővárosban is. A Városmajori Szabadtéri Színpad története azonban még ennél is régebbre nyúlik vissza, 1922-ben alapították, tehát idén ünnepli 100 éves fennállását.

VISSZATEKINTÉS A VÁROSMAJOR TÖRTÉNETÉRE

A Városmajor Budapest első közparkja, mely a középkorban szántóföld, kaszáló volt. 1724-ben Daun Henrik József budai főparancsnok nyárilakot és majort létesített a terület egy részén. Mellettük temető és rétek terültek el, melyek a Vérmezővel és a későbbi Horváth kerttel együtt nagy, egybefüggő szabad területet alkottak. II. József (1780-tól 1790-ig magyar király) volt az, aki elrendelte a Városmajor közparkká alakítását, melynek terveit 1785-ben Tallherr József készítette el. Az 1787-re elkészült Városmajor volt a pest-budai lakosság számára létesített első közpark. Rendkívül népszerű lett, mert közel esett a beépített városrészekhez, rövid sétával is megközelíthető volt. Később mutatványosbódék felállítását is engedélyezték a területen.

Magyarország, Budapest XII., Városmajor – háttérben a Szilágyi Erzsébet (Olasz) fasor házai. Fortepan/Lissák Tivadar (1935)

Mulatságokat, majálisokat rendeztek itt a bécsi Práter hangulatát idézve, a vurstli az 1830-as és 1840-es években élte a fénykorát. 1849 után a parkot elhanyagolták, az élet csak az 1870-es években élénkült fel benne, amikor is csütörtökönként rendre katonazenekar muzsikált a nézelődőknek. Buda felszabadulásának 200. évfordulóján, 1886-ban pedig nagy népünnepélyt rendeztek a zöldben. A vurstli a 19. század végéig folyamatosan gyarapodott, még hullámvasutat is építettek ide. A Városmajor mai karakterének megteremtése 1920-ban kezdődött. 1922. július 30-án nyitotta meg kapuit a Révész Artúr (az első magyarországi kertmozi tervezője, építője, megalapítója) tervei szerint készült szabadtéri mozi, a Városmajori Szabadtéri Színpad előde.