Centenáriumra készülünk – „Azok a 60-as évek…”

MOZIBÓL SZÍNHÁZ

A jelenlegi színháznak a 20. század elején még más rendeltetése volt: 1922. július 30-án nyitotta meg kapuit a Révész Artúr (az első magyarországi kertmozi tervezője, építője, megalapítója) tervei szerint készült szabadtéri mozi. „Boszorkányos gyorsasággal emelkedtek ki a Városmajor parkjából a Parkmozi épületei, a modern gépház, pénztár és egyéb épületek. Valóságos amerikai stílben folyt le az építkezés menete” – számolt be a Színházi Élet című hetilap.

A hely végül a második világháborút követően, 1950-től kezdett el színházként funkcionálni. Kezdetben a színpad munkáját a XII. kerületi tanács népművelési osztálya irányította, ők állították össze havonta a színpad műsortervét, a „széles nyilvánosság bevonásával”. Az első előadás Tabi László A pirossapkás lány című darabja volt a Madách Színház előadásában 1952. július 13-án.

 „AZOK A 60-AS ÉVEK…”

138 rendezvény, 72.514 néző, az Országos Filharmonia által kibocsátott külön hangversenybérletek; látogatók az I., II., XII. kerületből, de Csepelről, a XIII. kerületből, Vácról, Budajenőről, Érdligetről, Pomázról, Dunakesziről is, vagy külföldi turisták a Royalból és a Gellértből. (Adatok a színház működéséről visszaemlékezésekből, s a sajtó tudósításaiból.)

1964: a Városmajori Színházi Szemle „elődje”: vidéki színházak vendégjátékai

A Városmajori Szabadtéri Színház jelentős, évről évre megrendezett, idén a 10. jubileumát élő eseménye a Városmajori Színházi Szemle, mely vidéki és határon túli magyar színházak előadásait szemlézi, zsűrizi. Némiképp a rendezvénysorozat előképének tekinthető az 1964-es év újdonsága, mely az eddigi esztrádműsorok helyett tizennégy vidéki színházi bemutatóját tárta az érdeklődő közönség elé. „Június közepe óta a kecskeméti, az egri, a veszprémi, a szolnoki és a győri színház nyolc előadással vendégszerepelt a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Augusztus végéig hat újabb produkcióval ismerkedhet meg a közönség.” (Népszabadság, 1964. július 28.)