VM100 – Park-és színháztörténet 1

A városmajori park szívében található színházunk idén ünnepli 100. szülinapját. A kerek évforduló jó alkalom volt arra, hogy visszatekintsünk, hogy is történtek a dolgok.

A városmajori park területe a középkorban szántóföld, kaszáló volt. 1724-ben Daun Henrik József budai főparancsnok nyárilakot és majort létesített a terület egy részén. Mellettük temető és rétek terültek el, melyek a Vérmezővel és a későbbi Horváth kerttel együtt nagy, egybefüggő szabad területet alkottak. Ezzel a majorsággal kezdődött tulajdonképpen a Városmajor története.

A kalapos királyként emlegetett II. József (1780-tól 1790-ig magyar király) elrendelte a Városmajor közparkká alakítását, az építésre 6.982 forintot adott. A park (Stadt-Mayerhof) tervét Tallherr József készítette el 1785-ben. 1787-ben meg is nyitotta kapuit és rendkívül népszerű lett a városi lakosság körében, mert közel esett a beépített városrészekhez, rövid sétával is megközelíthető volt.

Később mutatványosbódék felállítását is engedélyezték a területen. Mulatságokat, majálisokat rendeztek itt a bécsi Práter hangulatát idézve, a vurstli az 1830-as és 1840-es években élte a fénykorát.

A közpark a 19. század második felére fokozatosan lezüllött, elhanyagoltságát tetézte, hogy a katonaság is folyamatosan igénybe vette a területet.